Bár a stresszt sokan korunk népbetegségének tartják, valójában nem is betegség! A stressz a szervezet, az idegrendszerünk válaszreakciója a minket érő külső ingerekre, valamint a bennünk levő belső feszültségre. Így tehát ha jobban belegondolunk, megérthetjük, hogy teljesen természetes velejárója mindennapjainknak. Valamekkora stresszre szükség is van ahhoz, hogy a bennünket körülvevő környezetből érkező ingerekre reagáljunk. Gondoljunk csak bele, milyen sivár életünk lenne, ha egész nap nem történne velünk semmi, csak egy ingerszegény szobában ücsörögnénk!
A stressz már csak azért sem korunk jellegzetessége, mert jelensége az ősidőkre nyúlik vissza: az ősember életében is jelen volt, emiatt tudott elmenekülni egy veszélyhelyzetből, pl. a veszélyes állatok elől. Az ember szervezete képes a normál mértékű stresszt kockázatok nélkül kompenzálni. Ennek legegyszerűbb formája a regeneráció vagy az alvás, amelyek biológiai folyamatai pont ebben segítenek: “feltöltik” a stressz okozta negatív hatások miatt lemerült szervezetünket.
Akkor hát mi a probléma a stresszel?
Kutatások szerint, ha a szokványosnál több stressz ér bennünket és/vagy ha nem tudunk megfelelően pihenni, regenerálódni, akkor a testünk állandó stresszterhelése számtalan krónikus testi panaszt idézhet elő. Ezek lehetnek például a magas pulzus, magas vérnyomás, felfokozott testi reakciók, az állandó idegrendszeri készültség miatti fáradtság és a fokozott mértékű fiziológiás működés, de pl. az alvászavarok vagy a függőségek kialakulása is sokszor erre vezethető vissza.
Az életmód, ahogy a XXI-ik században élünk, a folyamatos pörgés, rengeteg impulzus, kütyük, számítógépes munkavégzés, a nyüzsgés és úgy általában minden, ami körülvesz bennünket, már eleve magasabb szintű stressz terhelést jelent, mint amihez az emberi szervezet korábban hozzászokott. Ráadásul vannak közöttünk sokan, akik még a többiekhez képest is erősebb stresszben végzik a munkájukat (nagy felelősséggel járó, vagy veszélyes munkakörben, vagy több műszakban dolgozók).
A következő példában egy 35 éves hölgy egy napjának stressz-feltöltődés grafikonját látjuk (pirossal jelöltek a stresszreakciók, zölddel a feltöltődések, minél magasabb az adott oszlop, annál erősebb a pillanatnyi reakció). Az illető hölgynek, aki egy telekommunikációs szolgáltatónál középvezetőként dolgozik, ezen a pénteki napján legalább 60%-ban a stressz reakciók uralták az idejét és látható az is, hogy a napközbeni munkaidőben semmilyen regenerációra nem volt lehetősége. Este 7 óra felé a vendégség ideje alatt volt némi feltöltődés, illetve 22 óra körül elszundikált, ez az 1 óra volt a leghasznosabb a regeneráció szempontjából. A túlzott mértékű stressz lenyomata már az éjszakai alvásban is megjelenik, kiolvasható, hogy annak csak 44%-a volt pihenés, a piros szakaszok szemmel láthatóan bőven jelen vannak már éjszaka is! A teljes napjában látható intenzív stressz láttán már érthető a magasabb, átlagosan 80-as pulzusa (ráadásul ez nem fizikai aktivitásból ered). Különösen szomorú, hogy alvás alatt sem csökken túl sokat a szívverése a nappal jellemzőhöz képest. Sajnos a hölgy ezzel az életmóddal a magas vérnyomás ill. a fenti betegségek bármelyikének előszobájába került.
A stressz leküzdését nehezíti, hogy a szükségesnél jóval kevesebbet mozgunk és a nagy pörgés közben gyakran az ideális mértéknél kevesebbet is alszunk. Ezt tetézi, hogy már a pihenésünket is megzavarja az életmódunk: gondoljunk csak pl. a TV előtt elalvásra vagy arra, hogy reggel szinte az első mozdulatok egyike az, hogy az okostelefonunkhoz nyúlunk, szinte folyamatosan “online”, elérhető üzemmódban vagyunk a külvilág számára.
Minél jellemzőbb ránk ez a fajta életmód és minél régebben tart, annál nagyobb a kockázata annak, hogy mivel a szervezetünk nem tud kellőképpen “visszatöltődni”, előbb kisebb, majd egyre súlyosabb betegségeket szerezhetünk és emiatt az sem véletlen hogy a leggyakoribb halálokok (szív-és érrendszeri valamint a daganatos betegségek) első számú oka a stressz!
A jó hír az, hogy a megoldás kulcsa a magunk kezében van, mert van módunk változtatni ezen az állapoton! Nemcsak drasztikus változtatásokkal, hanem már sok kis apró lépéssel is segíthetünk a szervezetünknek!
A teljesség igénye nélkül pár tanácsot érdemes megfogadni ahhoz, hogy a bennünket körülvevő stresszt kordában tarthassuk:
Az egészségedért senki más, csak saját magad vagy felelős. Ne várj másra, dönteni, változtatni senki nem fog helyetted. Kezdd el még ma!

Ki, és mikor kapja meg a koronavírus elleni vakcinát?
Sok kérdés merül fel az oltásokkal kapcsolatban, ezek közül a leglényegesebbekre a korábbi podcast adásainkban kitértünk (itt és itt meghallgathatóak). Mivel az oltási program javában halad, így jogos

A szigorítások mellett felpörög az oltási program
A koronavírus-járvány harmadik hulláma szomorú fertőzöttségi adatokat mutat, így a Kormány ezidáig nem tapasztalt szigorításokat léptet életbe a következő hetekben: · az óvodákat és iskolákat április 7-ig bezárják

Az új cipő és az új énünk
Amikor változtatni szeretnénk magunkon, az pont olyan, mint amikor veszünk egy új cipőt. Két út van, bár mindkét út eleje együtt indul… Megvettük az új cipőt, a gyönyörűséget…