Nagyon is számít, mit eszünk a járvány alatt!

Kevés szó esik arról, hogy a COVID-19 világjárvány leginkább a táplálkozásunkkal kapcsolatos rossz döntéseink miatt kockáztatja az egészségünket! A maszkviselés kapcsán gyakran előkerül a vírus légúti úton való terjedése megakadályozásának vagy lelassításának jelentősége, ám ez csak az egyik része a fontos tanulságoknak.

Egy nemrég megjelent amerikai tanulmány megállapításai szerint ugyanis akiknél a betegség súlyosabb formája jelentkezett, ne adj’ Isten a vírus áldozatai lettek, azok közül 10-ből 9-en krónikus, életmóddal összefüggő betegségekben szenvedtek (ilyenek pl. a 2-es típusú cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, elhízás). Ez az arány hazánkban is hasonló, a vírus áldozatai közül kb. 80-82%nyit tettek ki az ún. metabolikus szindrómára visszavezethető alapbetegségekben érintettek. Ezeknek a betegségcsoportoknak nagy része pedig a táplálkozással (és persze az életvitellel) függ össze!

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A tanulmány szerint a súlyos lefolyású COVID-fertőzések kiemelkedően nagy arányban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségbenszenvedőknélnem számítva az esendőbb idősebb generációt. Más jellemzők előfordulását is vizsgálták a kutatók, de lényeges különbséget a súlyos lefolyású COVID-betegségben szenvedőket illetően nem találtak sem nemek, sem pedig etnikai sajátosságok alapján.Kórházba 5-6-szor nagyobb arányban kerülnek olyanok, akik a fenti betegségek valamelyikében szenvednek és sajnálatos módon a halálesetek is tízszer gyakoribbak ezen betegek körében.

Mit tegyünk a tányérunkba, ha ezekben a betegségekben érintettek vagyunk?

Természetesen elsősorban ésszerű, de határozott lépésekkel óvjuk magunkat és a veszélyeztetetteket! Különösen fontos a fertőzések kockázatának minimalizálása maszkviseléssel, otthoni munkavégzéssel, digitális kapcsolattartással és a környezetünk rendszeres fertőtlenítésével.

Ugyanakkor minden krónikus betegségnél kiemelkedően fontos a diéta tartása és az immunrendszer támogatása. Veszélyes ugyanis, ha a mozgásszegény életmód kalóriában gazdag táplálkozással párosul. Ezért minden diétát igénylő betegségben a korlátozott mozgás és vásárlás mellett is lényeges az étrendi javaslatok megfogadása, mivel a megfelelő táplálkozás is a védekezéshez szükséges külső erőforrást biztosítja számunkra.

Cukorbetegeknél az előírt, dietetikussal egyeztetett és átbeszélt diéta megvalósítása segíti a vércukorértékek előírt tartományban tartását. Minél gyakrabban van a glükózszint a referencia tartományon kívül, annál inkább gyengül az immunrendszer védekező képessége! A járványhelyzetben pedig a cél az immunrendszer erősítése. A rendszeresség nemcsak a hétköznapi tevékenységekben, hanem az étkezések mennyiségének és időpontjának megvalósításában is segít. Figyeljünk oda a gyors és lassú szénhidrátok fogyasztásával kapcsolatos ajánlások betartására, például meghatározott időpontokban építsünk be tízóraira vagy uzsonnára élőflórás joghurtot, gyümölcsöket. A zöldségek és teljes kiőrlésű készítmények nemcsak a vércukorszint megfelelő szinten tartásában segítenek, hanem prebiotikummal is ellátják a szervezetet. Amennyiben egy cukorbeteg koronavírus fertőzött lett, számára a Magyar Diabetes Társaság (MDT) iránymutatása cukorbetegek részére kiadvány nyújthat célzott segítséget.

Amennyire csak lehet, válasszuk a friss árukat, gyümölcsöt-zöldséget, amelyek természetes formában tartalmazzák a vitaminokat, ásványi anyagokat és jótékony beltartalmi jellemzőkkel bírnak. Az immunrendszerünk általános védelmi szerepet lát el a fertőzésekkel szemben és bár a krónikus betegségek nem egyik napról a másikra gyógyíthatóak, de az ellenállóképességünk erősítésével a fertőzés esetleges szövődményeit is enyhíthetjük.

A szervezet ellenálló képességét, az immunrendszert különböző vitaminok szedésével erősíteni lehet. Vírusellenes vitamin nincs, de a szervezet védekezésében meghatározó sejtjeink működése külső támadás esetén nagyobb mértékben igényelhet külső erőforrásokat. A C- és D-vitamin esetében nem a speciális hatásaik, hanem az általános kondicionáló szerepük fontos. További szempont, hogy a fokozott sejtanyagcsere olyan saját anyagok termelését is megemeli, amelyek nagyobb mennyiségben képződve károsítóvá válhatnak, és többek között ezek ellen is véd a C-vitamin, illetve a szelén és a cink.

Az egészséges bélflóra, a mikrobiom alapvető szerepet játszik a test fertőzés elleni immunválaszában és az általános egészség fenntartásában. A mikrobiom épségének fenntartását támogató étrend tulajdonképpen nem más, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelynek kiemelendő része a fermentált, élőflórás tejtermékek (kefir, joghurt, joghurtital).

A humán bélmikrobiom összetételét befolyásoló tényező a megfelelő, prebiotikushatású élelmirost bevitel is, így a bélflórát támogató étrend része a naponta fogyasztott savanyított tejtermékek fogyasztása mellett a változatos forrásból származó rostfogyasztás is. Az ajánlott napi rostbevitel felnőttek számára 25-30 g, bőséges folyadékfogyasztás (legalább 8 pohár folyadék) mellett. A probiotikumok megtalálhatók még a fermentáció révén a kovászos uborkában, savanyú káposztában is. A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni túlsúlyba kerülését segítik a prebiotikumok, melyek ez előbbiek kizárólagos tápanyagai. A prebiotikumok gazdag forrásai a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vörös-, póré- és fokhagyma, az articsóka, hüvelyesek, a zabpehely, a búza, a banán, az érett sajtok, azaz alapvetően a nyers gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák. A polifenolok serkentik a probiotikumok szaporodását. Elsősorban gyümölcsökben, zöldségekben, magokban találhatók meg: magas polifenol tartalmuk van például a bogyósgyümölcsöknek, meggynek, cseresznyének, a teaféléknek, különböző hagymáknak, vöröskáposztának, céklának, brokkolinak. Egy tálka zabpehely élőflórás joghurttal, idénygyümölccsel, vagy savanyú káposztasaláta almával, olívaolajjal, esetleg idénysaláta áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntettel pro- és prebiotikumban gazdag finomság. Az egészséges táplálkozás az egészséges bélflóra kulcsa. Zsír és fehérje túlfogyasztás esetén megváltozik az összetétele a bélflórának.

Mindemellett fontos a rendszeres aktivitás is, hiszen a bezártság amúgy is ellustít bennünket, illetve a „bespájzolt” tartós élelmiszerek nagy arányú fogyasztásával épphogy nem csökkentjük, hanem növeljük a túlsúly kockázatát.  

Táplálkozzunk tehát sokkal tudatosabban, mozogjunk rendszeresen, legyünk sokat a friss levegőn (kerülve a zsúfolt helyeket), hogy segítsünk a szervezetünknek eredményesen megküzdeni a vírussal. Ha így teszünk, nemcsak a járvány alatt, hanem azt követően is sokkal ellenállóbbak maradunk!

Lelki egészség

Ingerlékenység és állandó feszültségérzés gyakori panaszként jelenik meg napjainkban. Az ezekhez társuló testi tünetek, mint az emelkedett pulzusszám és vérnyomás, a magas vércukorérték stb. kezelésére jól ismerjük a

Tovább olvasom »