A koronavírus járvány miatt kihirdetett korlátozó rendelkezések alapján összefoglaljuk, hogyan és milyen formában lehet aktív testmozgást végezni. Lényeges ugyanis, hogy az olyan, lelkileg megterhelő időszakokban, mint a jelenlegi, továbbra is igyekezzünk megőrizni az egészségünket. Mit tehet az, aki nem szeretné feladni a rendszeres testmozgást vagy éppen minden eddiginél jobban szükségét érzi, hogy kiszellőztesse a fejét és a mozgással segítsen elengedni a stresszt?
Aktív életvitel – mit szabad és mit nem?
Sétálni, kirándulni, rollerezni, kerékpározni továbbra sem tilos, sőt, egészségmegőrzési szempontból ajánlatos is! Az utóbbi időben a munka- vagy tanulási rend átalakul, ezek színtere sokaknál áttevődik az otthonukba és az utazás megtakarításából felszabaduló időt fordíthatjuk magunkra, akár a szokásosnál több mozgásra is. Sokan az otthoni közegbe helyezik át a gyakorlatokat, ehhez adunk segítséget pld. ezzel a videóval is. A kutyasétáltatás rendszert ad a napjainknak és aktivitással is jár – ez továbbra is megengedett, ugyanakkor a kijárási tilalom időszakában nem távolodhatunk el az otthonunktól messzebbre, mint 500m. Ha mégis bejárunk dolgozni, akkor a közösségi közlekedési eszközök zsúfoltságát kikerülhetjük, ha pár megállót gyalog teszünk meg, a munkába való hosszabb utazásainkra rollert is magunkkal vihetünk, de vonatokon vagy a fővárosi BKK-járatok egy részén a kerékpárunkat is lehet szállítani. Gyaloglással kapcsolatos trükkjeinkről ebben a bejegyzésünkben már írtunk, ugyanitt olvashatsz ennek a jótékony hatásairól is.
Szabadidősportok – egyénileg otthon vagy a szabadban
Fontos, hogy az egyéni sportok szabadtéri gyakorlása továbbra sem tilos! Futni, gyalogolni, nordic walking-ozni, kerékpározni, görkorcsolyázni vagy bármilyen egymagunkban végezhető aktív mozgásformát továbbra is lehet gyakorolni szabadtéren – feltéve hogy ehhez nem szabadidős létesítményeket szeretnénk használni, azok használata ugyanis tilos (a rendelet a fitnesztermeket, fedett uszodákat, korcsolyapályákat külön is nevesíti példaként). Közterületen, nyilvános helyen, továbbá szabadtéri sportpályákon, ideértve az erdőket, parkokat, de az utcákat-tereket is, az egyéni szabadidős sporttevékenység gyakorlása tehát megengedett! Lényeges ugyanakkor, hogy ezekre az alkalmakra is készüljünk úgy, hogy maszk legyen nálunk – erre alább részletesebben kitérünk. Ugyanakkor még szabadtéren, nyitott sportpályákon vagy közterületen is tilos a szabadidős célú csapatsportok űzése – a rendelet a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda gyakorlását kategorikusan tiltja!
Versenysport – lehet, de eltérő szabályozása van
A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy versenyszerűen sportolók e tevékenységükben (ti. a sportolásban) nem korlátozhatóak. Akik tehát valamilyen egyesületi formában sportolnak, azok a klub vezetőség vagy a sportági szövetség állásfoglalásai, továbbá az edzés helyszíneként szolgáló intézmény szabályai alapján továbbra is végezhetnek edzéseket, amennyiben biztosíthatóak a védekezés feltételei. Arra számítani kell, hogy az egyes sportágak vagy egyesületek tekintetében különbségek lehetnek, hiszen nem mindegy, hogy egyéni vagy csapatsportot, azon belül is kontaktsportot űzünk-e, továbbá hogy a létesítmény, ahol edzeni szoktunk, egyáltalán nyitva van-e. A rendelet úgy fogalmaz, hogy „jégpályák, uszodák, edző- és fittnesztermek és a sportlétesítmények … versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak”. De ez sem automatikus, mivel annak megítélése, hogy az adott intézményt igénybe vevők esetében biztosítható-e a védelmi intézkedések betartása, az intézmény vezetőjének a hatásköre megítélni. Iskolai tornatermekben ugyanakkor a rendelet értelmében jellemzően nem tarthatók edzések még versenysportolók számára sem, csak akkor, ha az érintett éppen abba az adott intézménybe jár – ezekbe ugyanis a tanulók és az ott dolgozók kivételével tilos a belépés.
Az általános korlátozó rendelkezések betartása mellett a testmozgásra tehát továbbra is viszonylag sok lehetőség maradt, azonban mindig van pár „de”…!
Maszk: kell vagy nem?
November 11-től szabályozott a közterületen való maszkviselés is, amely hatéves kor felett mindenki számára kötelező a tízezernél nagyobb lakosú települések egyes közterületein is. Hogy hol, annak megítélését és kihirdetését a rendelet az adott önkormányzatra bízza, ugyanakkor sportoláskor, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező! Nem kell tehát maszkban sportolnunk!
Az sem mindegy, hogy mikor sportolunk…
Az általános kijárási tilalom ugyanakkor a szabad téren sportolókra is vonatkozik, tehát este 8 és reggel 5 óra között nem lehet közterületen tartózkodni, kivéve ha edzésről tartunk hazafelé és erről egyesületi igazolással rendelkezünk – ezeket a sportegyesülettől kell kérnünk. Az intézmények nyitvatartása is ehhez az idősávhoz igazodik, feltehetően a beltéri edzéseknek este 7 órakor amúgyis vége lesz.
És miért lényeges épp ilyenkor mozogni?
Jó, ha szem előtt tartjuk, hogy bármilyen mozgásformával nem csak a keringési- vagy mozgásszerv-rendszerünket, hormonháztartásunkat tarthatjuk karban, hanem jótékony pszichés hatásai is megmutatkoznak. A mozgás hatására felszabaduló egyes hormonok (különösen pl. az endorfin és a szerotonin) ugyanis a nyomasztó, depresszív gondolatokat is elsöprik, lényeges tehát, hogy a megterhelő időszakokban se zárkózzunk be – épp ezért fontos ilyenkor, hogy akár még növeljük is a napjainkban a testmozgás arányát. Jelenleg a magyar társadalom minden tagját beleértve az ajánlott napi legalább 30-40 percnek átlagosan csak a fele-harmada az, amit intenzívebb mozgással töltünk (12-15 perc). Akár gyermekek, akár felnőttek, akár idősek vagyunk, a mozgás jelentősége ilyenkor nagyon felértékelődik! Ne zárkózzunk be, inkább ha másra nem, egy sétára találjunk módot minden nap – természetesen magunk és mások egészségére ilyenkor is vigyázzunk!

Az új cipő és az új énünk
Amikor változtatni szeretnénk magunkon, az pont olyan, mint amikor veszünk egy új cipőt. Két út van, bár mindkét út eleje együtt indul… Megvettük az új cipőt, a gyönyörűséget…

Oltás kisokos 2. rész – podcast
minden, ami a koronavírus vakcinákról tudható – 2. rész Már több oltóanyag áll a rendelkezésre, és elkezdődött a lakosság oltása is, így egyből nagyon sok kérdés merült fel,

Andi nővér tippjei téli depresszió ellen
Minden év végén, ahogy egyre jobban megyünk bele a télbe, úgy esünk bele egyre jobban a melankóliába. Erre az időszakra jellemző, hogy alvási igényünk megnövekszik, többet alszunk, mégis