Délutáni szundikálás – hasznos vagy káros?

A karantén miatt otthon töltött időben sokak számára teljesen megváltozott a korábban megszokott napi életritmusuk, amely során különös figyelmet kell fordítanunk az alvásra. A napközbeni szunyókálásnak – aki megteheti – számos előnye van, azonban előfordulhatnak káros következmények is. A délután érzett álmosság a cirkadián ritmus (biológiai óra) rendszerében beálló természetes szünet. Az alváshiányos állapotban, vagy csak kikapcsolódásként egyaránt hasznos lehet a szundi nap közben, ugyanakkor, ha rossz napszakban, vagy túl sokáig tesszük, akkor kellemetlen következményekre számíthatunk. A Magyar Alvás Szövetség napközbeni szundítással kapcsolatos ajánlásaiból szemezgettünk.

A nappali szunyókálás az egészséges felnőtt fáradtságát csökkenti, javítja a hangulatot és a teljesítményét is, gyorsabb reakcióra és felfrissült memóriára számíthatunk. Kutatások igazolják, hogy egy rövidebb nappali szundi segíti a napközbeni mélypont elkerülését, és értékes felfrissülési lehetőség.  Hatással van a stressz enyhítésére és a kevés éjszakai alvás ellensúlyozására, a heti egy-két nappali alvás csökkentheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A negatív hatások között azonban előfordulhat alvási tehetetlenség, vagyis a fáradtsági tünetek felerősödhetnek, illetve az éjszakai alvásidőt és alvásminőséget csökkentheti, roncsolhatja.

Mikor és kinek lehet jó a nappali szundítás?

Elsősorban akkor hasznos, ha váratlan fáradtságot, álmosságot érzünk, vagy ha szeretnénk, hogy ez a mindennapi életritmusunk részévé váljon. Megfelelő időpontnak az ebéd utáni, legfeljebb 15 óráig tartó időszakot tartják, ilyenkor van ugyanis egy figyelmi-koncentrációs mélypont – bár sokan „kajakóma”-ként is hívják ezeket az órákat. Szundikáláshoz pihentető környezetet, csendes, nyugodt helyet, kényelmes testtartást és normál szobahőmérsékletet válasszunk! A szunyókálást követő ébredésre hagyjunk időt, mielőtt tevékenykedni kezdünk. A szakemberek szerint a rendszeres szundítás hatékonyabb, mint az alkalomszerű. Tehát ha módunkban áll rendszeresen szundítani, akkor fontoljuk meg, hogy a szokásunkká tesszük. Ha nincs rá lehetőségünk, akkor legalább a kritikus napokon igyekezzünk beiktatni: amikor nem aludtunk eleget előző éjjel, vagy a szokásosnál nagyobb stressznek vagyunk kitéve. Érezhető lesz a különbség.

És mégis mennyit…?

A szakemberek szerint 20-25 percnél nem érdemes többet szunyókálni, persze lehetnek kivételek, például a fiatal felnőttek vagy a korábban kelő idősebbek többet is megengedhetnek maguknak – ha megtehetik. Ha több mint fél órát alszunk napközben, akkor az ún. alvási tehetetlenség miatt nehezebben térünk magunkhoz, kissé bágyadtak lehetünk, túlságosan lelassulhatunk. Ha 5 percnél kevesebbet, az viszont nem sokat ér. A 20–25 perces szundítás viszont mérhetően növeli az éberséget és a szellemi teljesítőképességet és nem is leszünk álmosabbak utána, mint előtte voltunk. Mivel a legtöbben úgy 7 perc alatt bólintanak el, a 25 perces ébresztés az ideális.

Mire vigyázzunk?

Egy-egy szunyókálással töltött félóra igazán hasznos lehet, azonban ha azt tapasztaljuk, hogy növekszik a nappali alvás utáni igényünk, és nincs nyilvánvaló oka a fáradtságnak, akkor érdemes szakemberrel átbeszélni az alvás állapotunkat, ugyanis akár gyógyszer vagy betegség is szerepet játszhat abban, hogy a megfelelő alvási ritmusunk megváltozik. Mindezek mellett az érzékenységek, maga az alvásigény életkortól, szokásoktól és a körülményektől függ, egyénenként eltérő lehet!

Lelki egészség

Ingerlékenység és állandó feszültségérzés gyakori panaszként jelenik meg napjainkban. Az ezekhez társuló testi tünetek, mint az emelkedett pulzusszám és vérnyomás, a magas vércukorérték stb. kezelésére jól ismerjük a

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!