Az új cipő és az új énünk

Amikor változtatni szeretnénk magunkon, az pont olyan, mint amikor veszünk egy új cipőt. Két út van, bár mindkét út eleje együtt indul… Megvettük az új cipőt, a gyönyörűséget… Alig várjuk, hogy felvegyük… Izgatottak vagyunk… Nézegetjük otthon, kivesszük a dobozból, próbálgatjuk különböző ruhákhoz… Elérkezik a nap, amikor felvesszük! Itt még csak egy út van. Az első órában minden rendben van. A második órában már érezzük, hogy egy kicsit nyomja a lábunkat. A harmadik órában már szeretnénk többet ülni, mert a csodaszép új cipőnk kidörzsölte a lábunkat. Vízhólyag is lett rajta. 🙁 Hazamegyünk, levesszük a cipőnket.

Itt válik el az út kétfelé.

Az egyik irány: soha többé nem vesszük fel újra a cipőnket, mert úgy érezzük, cserben hagyott. Visszakerül a dobozába a szekrénybe, vagy elajándékozzuk, hogy ne is emlékeztessen arra a szomorú napra, amikor először és utoljára volt rajtunk. Mi sem változunk semmit.

A másik irány: 1-2 napig pihentetjük a lábunkat, megvárjuk, míg begyógyul a seb. Majd újra felvesszük a cipőt, most már az eddigi tapasztalattal felvértezve előre beragasztjuk azt a helyet, ahol a seb keletkezett. Így indulunk útnak, ama biztos tudatban, hogy most jó lesz. Jó lesz? Lehet. Lehet, hogy ennyi volt a megoldás. Az is előfordulhat, hogy most egy másik helyen fogja nyomni a cipő a lábunkat. Ez sem veszi el a kedvünket, mert már tudjuk a megoldást. Megint pihentetjük a lábunkat egy kicsit, közben átgondoljuk, hogy mit lehetne másképp, hova kellene tenni a ragasztót, esetleg harisnyát kell felvennünk. Pár nap múlva újra próbálkozunk. Egészen addig, amíg a cipő szinte eggyé válik velünk. Olyan lesz, mintha egy másik bőrünk lenne a lábunkon. Kényelmes és még mindig gyönyörű. Sőt, most már az együtt töltött napok miatt ragaszkodunk is hozzá. Kialakult egy bensőséges kapcsolat a cipő és köztünk. Ezt mások is észreveszik. Megdicsérik a cipőnket és bennünket is. “Milyen jól áll! Milyen csinos vagy benne! Milyen szép kerek tőle a vádlid!” Mi boldogan, elégedetten viseljük tovább.

Ilyen az az érzés is, amikor változunk, amikor változtatni kell magunkon. Kevesebbet enni, többet mozogni, leszokni a cigarettáról, hamarabb menni lefeküdni… Nehezen megy az eleje, de ha kitartunk, korrigálunk, próbálkozunk, akkor előbb-utóbb sikerünk lesz, amit mások is észrevesznek és megdicsérnek: “Milyen jól nézel ki!” Épp mint bennünket az új cipőnkben!”

Amit ha elástunk volna a szekrény mélyére, vagy elajándékoztunk volna, akkor nem tapasztalhatnánk meg talán sosem. Változtatni sokszor fáj, de végül is érdemes. Hiszen ki ne szeretné, ha megdicsérnék? Pláne ha mások mellett mi magunk is elégedettek lehetünk, hiszen megdolgoztunk egymásért mindketten: a régi és az új énünk.

Mi a hosszú, egészséges élet titka?

Az embereket mindig is foglalkoztatta, hogy mi a hosszú élet titka, keresték a csodaelixírt, a fiatalság forrását, gyümölcsét. A mai rohanó világunkban meg különösen szeretnénk megállítani és visszafordítani az időt, az “anti-aging” kifejezésre például 312 millió találat van az interneten. Sokak vágya, hogy jó lenne sokáig fiatalnak maradni, jól kinézni, sokáig fitten és egészségben élni…

Tovább olvasom »

Hidratálj okosan!

Úszom a boldogságban -hallottuk már ezt a kifejezést, ugye? De miért is beszéljünk róla most a hidratáció kapcsán? Ahogy a boldogság sem jön magától, így a megfelelő hidratáltságunkra is érdemes odafigyelni és tenni érte. Szervezetünk kb. 55-60 %-a víz, mivel nincs folyadékraktára, a felesleget pedig a vese kiválasztja, így MINDEN NAP gondoskodnunk kell a folyamatos

Tovább olvasom »

Sporttáplálkozás, nemcsak sportolóknak versenyidőszakra!

Sporttáplálkozás, nemcsak sportolóknak versenyidőszakra!  Egy átlag felnőttnek, hetente legalább háromszor 30–45 perc sportolásra lenne szüksége. Aki ezt rendszeresen megteszi az előbb-utóbb jelentkezik egy-egy versenyre, megmérettetésre. Azonban ahhoz, hogy teljesítményed a lehető legjobb legyen tisztában kell lenned azzal, hogy hogyan táplálkozz a megmérettetés előtti időszakban. Így készültünk néhány jó tanáccsal a versenyt megelőző napokra és a

Tovább olvasom »