Ki, és mikor kapja meg a koronavírus elleni vakcinát?

Sok kérdés merül fel az oltásokkal kapcsolatban, ezek közül a leglényegesebbekre a korábbi podcast adásainkban kitértünk (itt és itt meghallgathatóak). Mivel az oltási program javában halad, így jogos igény a legfontosabb tudnivalókkal kapcsolatos tájékozottság. Az utóbbi hetek legjellemzőbb kérdéseire ezúttal cikkben igyekszünk kitérni – hozzá kell tenni azonban, hogy a folyamatosan változó helyzet folyamatosan változó szabályozást is jelent. Így, bár legjobb tudásunk szerint igyekeztünk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat, mégis elképzelhető, hogy a megjelenés időpontjához képest egy-egy pontban már megváltozott az aktuális helyzet. Az észrevételeket az info@legyekjol.hu címen várjuk.  Lássuk tehát a leggyakrabban felmerült kérdéseket a válaszokkal! 

Ki kaphat oltást? 

Az oltások ütemezése a hatóságok által meghatározott elvek alapján történik. Az oltási programban való részvétel feltétele a www.vakcinainfo.gov.hu oldalon való regisztráció. Csak azok kaphatják meg az oltást, akik itt jelzik igényüket – tehát nem lehet az orvostól közvetlenül oltást igényelni! Figyelemmel kell lenni arra, hogy a regisztrációs oldalon a TAJ-számot és a kapcsolattartási adatokat is meg kell adni. E két adat jelentősége, hogy a TAJ azonosító alapján a hatóságok megvizsgálják az életkort, az alapbetegségeket, illetve a fertőzési kockázatot és ezek alapján képződnek az egyes oltóanyagokhoz kapcsolódó oltási listák. A regisztrációkor megadott kapcsolattartási adatokon (email vagy telefon) pedig értesítést kapunk a bennünket érintő oltás részleteiről (mikor és hol kerülünk sorra). Az oltás továbbra is ingyenes és önkéntes. 

Ki NEM kaphat oltást? 

Az oltást egyelőre 18 év alattiaknak nem adják be, ennek legfőbb oka, hogy kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre a hatásmechanizmusukról, csakúgy, mint a várandósok és a szoptató kismamák esetében. További kizáró ok a korábbi oltásoknál esetlegesen tapasztalt súlyos túlérzékenységi reakció (nem a fájdalom, a hőemelkedés, rossz közérzet vagy a bőrpír) illetve, ha az illető az elmúlt két hétben lázas volt vagy más védőoltást kapott. Aki éppen az oltás tervezett beadásakor mutat pozitív koronavírus PCR-tesztet, de nem mutat tüneteket, az konzultáljon a háziorvosával.  

Mi a teendő, ha úgy érzem, hogy kimaradtam az oltásból?

A regisztráció egyik hiányossága, hogy egy emailcímet csak egy személyhez lehet regisztrálni – emiatt sokan létrehoznak tetszőleges email-fiókokat, hogy a regisztrációt le tudják folytatni. A rendszer ugyanakkor jellemzően email útján kommunikál és az itt megadott email-címekre küldi az értesítéseket. Emiatt ajánlott rendszeresen figyelni az ebből a célból újonnan létrehozott postafiókokat is, nehogy amiatt maradjunk le a vakcináról, mert nem használt emailcímet adtunk meg! Ha netán úgy tapasztaljuk, hogy nálunk fiatalabbak is megkapták már az oltást, akkor elképzelhető, hogy a számunkra kijelölt oltóanyag fogyott el időközben és ez esetben egy következő szállítmány érkeztével folytatják a mi listánkat. 

Mikor kerülök sorra? 

A regisztrációt követően a hatóságok elkészítik az egyes háziorvosi praxisok számára a hozzájuk tartozó regisztráltak listáját. A háziorvosok a rendelkezésre álló vakcina kapacitás ismeretében felveszik a kapcsolatot a listájukon szereplőkkel és időpontot egyeztetnek az oltásra. Az oltás kiszerelési sajátosságai miatt (5-6-10-es adagokban érkezik, csak a kínai Sinopharm-ot lehet egyesével tárolni) egy oltási időablakra több résztvevőt kell szervezni. Emiatt előfordulhat, hogy ha valaki nem tudja megoldani az adott időpontra való megjelenést, akkor a listán utána következő jelentkezőre ugranak tovább, hogy az oltóanyagot minél előbb felhasználhassák. Egyes praxisokban tartalék résztvevő szervezésével oldják meg ezt a kihívást. Természetesen a kimaradó jelentkezőkhöz egy későbbi időpontban visszatérnek. A háziorvoshoz kerülő listán szereplők oltási sorrendje már jobbára az ő döntésüktől függ – elképzelhető, hogy az általa ismert korlátozottan mozgásképes betegeket vagy a szociális ill. egészségügyi szempontból veszélyeztetetteket veszi előre, de az is lehet, hogy életkor alapján haladnak. Az érkező oltóanyagok mennyiségétől függ a vakcinák beadásának sebessége, az aktuálisan biztosított adagokról a Kormányhivatalok pár nappal korábban értesítik őket, emiatt előfordulhat, hogy az orvos hívásához képest akár 1-2 napon belül is megkaphatjuk a vakcinát. Az semmiképp sem jellemző, hogy hetekre előre be lehetne osztani a résztvevőket, időpontot tehát jobbára max. 1 hétre előre lehet látni. Emiatt, ha még nem jelentkezett nálunk a háziorvosunk, annak vagy az lehet az oka, hogy nem regisztráltunk oltásra, vagy nincs még elégendő oltóanyag. Így az orvosunk jobbára csak abban a kérdésben tud felvilágosítást adni, hogy rajta vagyunk-e a hozzá került listán, de hogy mikor kerülünk sorra, azt általában csak kb. egy hétre előre tudja megmondani.  

Hol adják be az oltást? 

Egyes vakcinákat nem a háziorvosi rendelőkben, hanem oltópontokon (jellemzően kórházakban vagy szakrendelőkben adnak be), elsősorban amiatt, mert ezekben az intézményekben kényelmesebben lehet biztosítani a 20-30 perces megfigyelési időszakot, esetleg mert az adott oltással érintettek alapbetegségeinek a szakorvosi háttere itt jobban rendelkezésre áll. Ám ezeket az oltásokat is a háziorvoson keresztül szervezik. Nagyon fontos az előre megadott időpontok pontos betartása, nemcsak az előkészített vakcinák időbeli felhasználhatósági korlátjai (meghatározott idő alatt be kell adni), hanem a zsúfoltságból eredő fertőzési kockázat miatt is. Emiatt semmiképpen ne érkezzünk az adott időponthoz képest lényegesen korábban – a legcélszerűbb, ha max. 10 perccel előtte ott vagyunk. Maga a vakcina beadása még 1 percet sem igényel, ugyanakkor a kapcsolódó adminisztrációs feladatok igénylik a szakszemélyzet fokozott figyelmét és türelmét – így kérjük, hogy mindenki legyen türelemmel. Az első vakcina beadásakor nyomban egyeztetik velünk az ismétlő adag beadásának időpontját is, így előre tudjuk, mikor kerül sor a második oltásra. A most ismertek alapján az oltási eljárás várhatóan módosulni fog és az eddig alkalmazott 3-4 hetes ismétlő oltások időszakát akár 12 hétre is kiterjeszthetik. A vakcina beadásához kapcsolódó igazolást az orvos állítja ki. Ha valaki időközben lakhelyet változtatott, akkor sajnos nincs mód az oltások átirányítására, így mindenképpen arra készüljünk, hogy a vakcinát abban a praxisban kapjuk meg (vagy egy ahhoz közeli oltóponton), ahova be vagyunk jelentkezve. A pusztán az oltás miatti kényelmi átjelentkezéssel járó adminisztrációs terheket most nem szívesen vállalják az orvosok. 

Lehet-e oltóanyagot választani / cserélni?

Amennyiben a számunkra kijelölt oltóanyagon módosítani szeretnénk, azt bizonyos feltételek mentén tehetjük meg, ezeket elsősorban az alapbetegségünk vagy a kívánt vakcina elérhetősége befolyásolhatja. Jelezhetjük a háziorvosunk számára a vakcina preferenciánkat, azonban legyünk tisztában azzal is, hogy az oltóanyagok rendelkezésre állása ilyen óriási kereslet idején nem garantálható, akár hosszabb időt is várni kell rá. Emiatt mérlegelnünk kell azt is, vállaljuk-e a kockázatát az időközbeni megfertőzöttségnek vagy inkább az aktuálisan elérhető oltóanyagot fogadjuk el. Természetesen azzal is tisztában kell lennünk, hogyha a preferenciánkat nem az egészségügyi kockázatunk határozza meg, akkor esetleg hátrébb sorolódik az igényünk azokéhoz képest, akiknek a mienkénél magasabb a fertőzés-kitettsége és alapbetegségük miatt az adott oltóanyagot kell, hogy kapják. Az utóbbi időszakban felröppentek hírek arról, hogy vizsgálják a térítés ellenében való oltóanyag-választás lehetőségét, de vélhetően erre még egy ideig várni kell.  

Biztonságosak-e a vakcinák? 

Magyarországon csak olyan vakcinákat használnak fel, amelyeket a magyar hatóságok bevizsgáltak és engedélyeztek. Az 5 oltóanyag közül az orosz Szputnyik V illetve a kínai Sinopharm az, amelyeknek az engedélyezési folyamatát az európai hatóságoknál a gyártójuk még nem indította el. Ugyanakkor a döntésünkhöz azt is érdemes tudni, hogy ezek felhasználása a világban immár többmilliós nagyságrendre tehető (elsősorban az ázsiai, afrikai és amerikai kontinensen) és súlyos mellékhatásaikról egyelőre nincs tudomásunk. A nálunk felhasznált vakcinákkal kapcsolatban az az általános szakmai vélemény, hogy bármelyik jobb, mint a koronavírus-fertőzés esetleges szövődményei. A megalapozott döntéshez ajánlunk olyan független tartalmakat tanulmányozni, mint pl. ezt a cikket vagy ezt az MTA állásfoglalást. 

A korlátozások feloldásához illetve a fertőzési kockázat jelentős mértékű visszaszorításához a tömeges átoltottság elérésén át vezet az út. A járványügyi szakemberek kb. 60%-os oltottságot jelölnek meg célként ahhoz, hogy az ún. „nyájimmunitás” kialakuljon, azaz amikor már az oltásban nem részesült személyek számára is védettséget nyújt a beoltottak védelme. Orvosként, egészségfejlesztési szakemberként azon vagyunk, hogy minél hamarabb egészségben tudjuk a környezetünket. A témában a jövőben is folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat, észrevételeiket várjuk az info@legyekjol.hu címen. Vigyázzunk egymásra!