Tüdőnk erejével a COVID ellen

A járvány során felerősödött inaktivitás egészségre gyakorolt hatásait írta meg egy népszerű egészségtudománnyal és sportorvoslással foglalkozó szóló szaklap (Sport Medicine and Health Science), melyben elsőként említi a légzőszervrendszer érintettségét és azt, hogyan befolyásolja betegségünk lefolyását a tüdőnk állapota. A cikkből kiderül, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy tüdőnk minél ellenállóbb legyen a Coviddal szemben.

A kórházakban ápolt koronavírussal fertőzöttek 54 %-nál légzési elégtelenség tapasztalható, és kicsivel több mint 30 %-a a bent fekvő betegeknek lélegeztetőgépre szorul. Azt tudnunk kell, hogy a lélegeztetőgép használata egy életmentő beavatkozás, amit érdemes minél inkább elkerülni, mivel minél hosszabb a lélegeztető gépen eltöltött idő, a légzőizmok annál inkább gyengülnek, atrofizálnak (sorvadnak) és a rekeszizom működésének zavarát idézik elő. Ebből kifolyólag azoknak a személyeknek, akiknek a lélegeztetőgép elhagyása nehézségekkel jár, a gyógyulásának esélye csökken, életkilátásai romlanak. 

Azt, hogy a szervezetünket milyen állapotban éri a fertőzés, nagyban befolyásolja a betegség kórlefolyását. Minél magasabb szintű állapotban ér a káros hatás, annál kevésbé viseli meg a szervezetet. Ahogyan a vázizomzat alkalmazkodik a terheléshez és tréningezhető, úgy a légzőrendszerünk izomzatát is felkészíthetjük. A légzőszervrendszerünkre irányuló állóképesség növelő gyakorlatok, számos biokémiai és egyéb folyamatot indítanak el a rekeszizomban, melyek eredményeként a tüdőt edzettebb állapotban tud teljesíteni a kihívásokkal szemben. Kutatások szerint a légzőizomzat 10 napos állóképességi fejlesztése már számottevő védelmet nyújt a lélegeztetőgép által okozott nemkívánt következmények ellen. Az állóképesség fejlesztése olyan eszköz a kezünkben, mely hatékonynak bizonyul a lélegeztetőgép elkerülésében és a művi lélegeztetésnek kiszolgáltatott beteg gépről való levételének folyamatában.

A tüdőnk erősítése, a feladatok gyakorlása, a saját életünk megmentésére lehetnek!

A Semmelweis Egyetem légzőizmok erősítéséről készített videója:

A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél

A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát alszanak éjszakánként, jelentős fejlődésbeli és teljesítési különbségeket mutatnak azokhoz képest, akik a szükséges órákat megalusszák.  A memóriáért, az intelligenciáért felelős agyi régiókban keletkező változásoknak hosszú távú negatív

Tovább olvasom »

Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai

Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára. Okos edzésmunkával meg lehet előzni a túlterhelést, a teljesítmény visszaesését és az egészségügyi kockázatokat is, de ehhez néhány alapvető elvet be kell tartani. Elöljáróban annyit, hogy az

Tovább olvasom »

COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?

👉 Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? 👉 Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? 👉 Mik a hosszú távú egészség pillérei? A Legyek jól! egészségtudatossági portált a COVID első hulláma alatt indították el a Palotanegyed praxis orvosai és egészségfejlesztési szakemberek. A rendelőkben és a kiadóban egyaránt sokat foglalkoztunk azzal,

Tovább olvasom »