A közösségi média hatása a lelki egészségünkre

Jobb, ha már most tudatosítjuk magunkban, hogy a különféle közösségi média platformok, mint pl. a Facebook, Instagram, LinkedIn, Twitter és a többiek mértéktelen használata milyen nagy mértékben hat a jóllétünkre és az egészségünkre. Különösen a karantén időszakban erősödött fel ezeknek az oldalaknak a szerepe, mert sokaknak más időtöltése nem nagyon maradt, mint ezeket a felületeket böngészni. Ahogy a bezártság és a homeworking miatt elszakadtunk a megszokott munkahelyi, baráti, családi vagy szabadidős közösségeinktől, úgy erősödtek meg a social média platformok által jelentett közösségi szükségleteink. A magyar társadalom már egy 1-2 évvel ezelőtti kutatás szerint is napi mintegy másfél órán át használta a közösségi oldalakat és ez a trend azóta csak erősödött.

Manapság sokan kelnek és fekszenek a Facebook-kal vagy óránként nyitják meg az Insta-alkalmazásukat, böngészve a legfrissebb tartalmakat. Azonban a közösségi hálón töltött egyre növekvő idő hosszabb távon veszélyes lehet a lelki egyensúlyunk szempontjából. Lássuk a leginkább kézenfekvő hatásokat!

Homo sapiens-ből „Fomo” sapiens lettünk.

Bizonyára mindenki észrevette, hogy a közösségi média oldalakon alig-alig találkozunk olyan tartalmakkal, amelyek kudarcokról, sikertelenségről szólnak, márpedig ezek ugyanannyira részei az életünknek, mint a pozitív élményeink. Ha pusztán a közösségi média szemüvegén keresztül tekintünk magunkra, akkor tíz esetből kilencszer a tökéletesség és a hibátlanság fogalmaival szembesülünk és egy-egy óhatatlanul megélt rosszabb élményünk feleslegessé, értéktelenné tehet bennünket. Frusztráló látni ismerőseink csillogó életét és izgalmas kalandjait vagy tökéletes megjelenését akkor, amikor nap mint nap smink nélkül, szabadidőruhában ücsörgünk a konyhaasztalunknál.

De belegondolhatunk abba is, hogy bizony nincs részünk napi szinten életre szóló élményekben, hiszen dolgozni járunk és jól bejáratott rend szerint éljük az életünket. Ismerőseink irigylésre méltó kalandjai, érdekes helyszínei, szabadidős tevékenységei is feszültté tehetnek bennünket, amikor személyünket mindehhez képest érdektelennek, életünket unalmasnak és a napjainkat említésre sem méltónak látjuk.

Már nem csak a fiatalok között jellemző az úgynevezett FoMo-jelenség (fear of missing out = attól való félelem, hogy kimaradnak valamiből), egyszerűen szólva félelem attól, hogy mások nélkülünk szereznek tartalmas élményeket, mi pedig kimaradunk az értékes kalandokból, pillanatokból. Ha záporoznak ránk ismerőseink élménybeszámolói, furcsa mód egyre növekszik a kirekesztettség-érzésünk, növekszik a stressz-szintünk, gyengül az immunrendszerünk és erősödik az érzés, hogy lemaradtunk valamiről. Innen pedig már közel van, hogy önbizalmunk csökkenjen vagy a megfelelni vágyás mozgassa a döntéseinket és ez mentálisan nagyon megterhelő lehet számunkra.

De hogyan tudunk könnyebben megbirkózni a közösségi média által okozott lelki terhekkel?

Fogadjuk el, hogy a közösségi médiában posztolt esetek nagy része nem a teljes valóságot, hanem annak csak egy pillanatnyi, többnyire megrendezett szeletét mutatja meg! Mielőtt megfeszülnénk azon, hogy a mi napjaink is különlegesek és egyediek legyenek, gondoljunk arra, hogy mások élete bizonyára éppen ugyanolyan hétköznapi, mint a miénk – alszanak, dolgoznak, bevásárolnak, gyereket nevelnek. Ennek ismeretében törekedjünk egészséges önértékelésre és nem annak a képnek megfelelni, amit a közösségi platformokon látunk.

A valóság nem a közösségi oldalakon érhető el, hanem magunk körül.

Mielőtt elmerülnénk a virtuális világban, emlékeztessük magunkat arra, hogy ezek a platformok sokszor elmossák a határt a valódi és a valótlan között. Egy-egy csillogó poszt hátterében könnyen lehet, hogy álhírek, hamis életek, kreált személyiségek állnak, közelítsünk ezek felé józan realitással és ne feledjük, hogy a fókusz mindig a saját világunkon maradjon!

A virtuális lét közben sokszor csak a saját élményeinket nem tudjuk igazán megélni, nem jut sem időnk, sem figyelmünk az aktuális tevékenységünkre és sokkal jobban koncentrálunk a pillanat megosztására, az elvesztett élmények miatti aggodalomra és a lemondott lehetőségekre, mint arra, hogy átadjuk magunkat a körülöttünk zajló eseményeknek. Maradjunk tudatosan a jelenben, törekedjünk rá, hogy meglássuk a körülöttünk lévő világ szépségeit is, amelyek nem a képernyőn keresztül köszönnek vissza.

Nemcsak tökéletesen megkomponált pillanatok és sikeres sorsok léteznek, hanem életünkhöz hozzá tartozik az is, hogy rosszul döntünk és hibázunk, sőt, létezik csúnyaság, kudarc és számos negatív érzelemnek is természetesen lehet szerepe az életünkben – mindez hozzájárul ahhoz, hogy okuljunk, motiváltak maradjunk és javuljon a stresszel való megküzdésünk. Ne érezzük magunkat értéktelenebbnek attól, ha épp rosszabb periódust élünk át az életünkben!

Ha már mi magunk is érezzünk, hogy több fontos dologra nem jut időnk a napunkban, akkor gondoljuk át és korlátozzuk a közösségi média használati szokásainkat 30-30 percre vagy 2-3 óránként negyedórás időszakokra és a felszabaduló időnket újfent értékesnek tudjuk megélni. Beiktathatunk telefonmentes napokat is, de léteznek már ún. digitális detoxikáló alkalmak is, amelyek során pár napot az okoseszközeinktől elzártan és térerő nélkül, többnyire a természetben tölthetünk ismét, hogy pár nap alatt visszataláljunk eredeti önmagunkhoz.

A közösségi média önmagában se nem jó, se nem rossz, hanem az életünk része. A túlzott használat azonban stresszt, szorongást, önértékelési zavarokat válthat ki vagy függőséget okozhat. Ha érezzük ezeket a tüneteket, akkor az első lépést már meg is tettük a megoldás felé: ha szembe tudunk nézni valamivel, akkor máris könnyebb megküzdeni vele. A tudatosításban segít az önreflexió, a megküzdésben a tartalmas emberi kapcsolataink, jó beszélgetések, a flow élmények, a tudatos jelenlét (mindfulness) megélése, az aktív élet és annak a tudata, hogy nem vagyunk egyedül, de súlyosabb esetben ne féljünk segítséget kérni szakembertől, pszichológustól!

A stressz

Az első és legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, mi is a témánk tárgyának pontos meghatározása, vagyis: Mi a stressz? A stressz mindenkinek mást és mást jelent csakúgy, mint

Tovább olvasom »