Átalakulóban van a háziorvosi ellátás rendszere

A praxisközösségek megalakulása nemcsak szakmai téma, mert hatásait az alapellátási rendszerben a páciensek is megtapasztalhatják. Érdemes tehát néhány, mindnyájunkat érintő újdonságról beszámolni az újonnan létrehozott ellátási formáról, így cikkünkben összefoglaljuk, hogy miben fogjuk megtapasztalni mi páciensek, ha mostantól háziorvosunk praxisközösségi formában rendel.

2021-ben, a járványhelyzet árnyékában nagyon fontos szerkezeti átalakulás történt a háziorvosi rendszerben. Az oltottsági- és fertőzöttségi adatok túlnyomórészt uralták az egészségügyi tárgyú híreket, így kevés szó esett arról, hogy az elmúlt hónapokban az utóbbi 20-30 év legfontosabb strukturális átalakulása történt meg a házi gyermek-, felnőtt- és fogorvosi rendelőkben. Korábbi kedvező tapasztalatok alapján dolgozták ki az ún. praxisközösségi alapellátási rendszert, amely hatékonyabb ellátási formát jelent a szakma számára, a pácienseknek pedig kényelmesebb szolgáltatásokat kínálhat a jövőben.

Mit kell tudnia egy páciensnek a háziorvosi praxisközösségek működéséről?

A háziorvosi alapellátási rendszer működtetését az 1990-es évektől fogva az jellemzi, hogy az orvosok túlnyomó többsége magánvállalkozó, önálló gazdasági társasági formában látja el a feladatait. Ebben a rendszerben alapvetően a házi felnőtt- és gyermekorvosok egymástól függetlenül, önállóan működnek, a beteg pedig általános ellátásban részesül. A szakorvosi ellátásért el kell menni a szakrendelésekre, csakúgy, mint a diagnosztikus vizsgálatokért (labor, képalkotó diagnosztikák, röntgen…stb.). Ez a felépítés késleltetheti a pontos diagnózis felállítását, a terápia mihamarabbi megkezdését, továbbá kényelmetlen és időpazarló a páciens számára is. A tipikus eljárás általában az, hogy egy tünet vagy terápia miatt el kell mennünk a háziorvosi rendelőbe, ott megvizsgálnak és beutalót kapunk laborvizsgálatokra, ezt egy másik helyen elvégezzük, az eredmények kapcsán visszamegyünk a háziorvosi rendelőbe, ahol ennek alapján vagy a háziorvos folytatja le a terápiát vagy beutalót ad valamilyen szakrendelésre. Ha szakellátásban részesültünk, akkor utána valamikor újra vissza kell menni a háziorvoshoz (pl. receptírás miatt). Jól látható, hogy a rendszer pazarló és kényelmetlen, felesleges terhelést okoz minden résztvevő számára, arról nem beszélve, hogy az orvosokat a megelőzés helyett inkább a gyógyításra és a tünetek kezelésére ösztönzi. 

A praxisközösségek életre hívása több célt is támogat azzal, hogy az alapellátás

  • ne csak betegségek kezelésével foglalkozzon, hanem aktívan bekapcsolódjon a lakosság egészségvédelmébe is és a háziorvosoknál hozzáférhetőek legyenek egészségmegőrzési- és egészségfejlesztési tanácsadások is
  • a benne működő praxisok működését hatékonyabbá tegye az elszigeteltség megszüntetésével (egymás között kialakított helyettesítési rend, közösen finanszírozott beruházások és azonos eljárásrendek követése)
  • a lakosság számára lehetővé tegye akár az egykapus ellátást is, azaz, ha valamely orvos több szakvizsgával rendelkezik, akkor a háziorvosi rendelőben is legyen mód az adott szakellátás (pl. belgyógyászat vagy kardiológia) igénybevételére a saját és a praxisközösség más betegei számára is
  • támogassa olyan orvosi eszközök beszerzését, amelyeket egy-egy kisebb körzet nem engedhetne meg magának, de egy többezer főt lefedő, több orvosi praxist tömörítő közösségnél már megtérülő beruházás lehet.

A magyarországi gyermek- és háziorvosok kb. 60%-a már csatlakozott a praxisközösségi ellátási formához, amelyek jellemzően 5-10 szomszédos orvosi praxisból alakultak meg. Egyelőre a folyamat a legelején tart, de a páciensek már most is érzékelhetik a legfontosabb változásokat:

  • az orvosi rendelőkben számos szűrőprogram érhető el (pl. szív- és érrendszeri betegségek, csontritkulás, depresszió, cukorbetegség, krónikus májbetegség). Mindez már nálunk is elérhető, a vizsgálatokra itt lehet jelentkezni
  • eszközös szűrővizsgálatok indulnak meg (boka-kar index mérés, EKG, pitvarfibrilláció), hogy korszerű módszerekkel előzzük meg a krónikus betegségeket
  • tájékoztató- és egészségnevelési kampányokban való részvételre nyílik mód (dohányzás-leszoktatás, alkoholfüggőség)
  • 2022-től pedig a tervek szerint olyan pályázati források nyílnak meg, amelyek eszközös beruházásokra adnak majd lehetőséget a praxisközösségeknek abból a célból, hogy a felszereltség adott legyen a helyben való diagnosztikához vagy magához az ellátáshoz is (pl. kisebb sebészeti beavatkozásokra, amelyek miatt a pácienseknek nem kell feltétlenül elmennie a szakrendelésre).

Minden praxisközösség maga dönt arról, hogy milyen egészségmegőrzési- vagy ellátás-fejlesztési programokban fog részt venni, de a cél, hogy az alapellátás páciens- és megelőzés-szemléletű legyen. Az újfajta ellátási rendszer jellemzői fokozatosan kerülnek bevezetésre. Jó hír, hogy a Palotanegyed páciensei számára nem feltétlenül jelentenek újdonságot ezek a szolgáltatások, hiszen a Három Generációval az Egészségért program keretében nálunk a fenti programok már több, mint egy éve ingyenesen igénybe vehetőek.

Maradjunk egészségesek jövőre is, jelentkezzenek háziorvosuknál szűrővizsgálatokra!

Stressz evés I. rész

„Az ok, amiért táplálékra van szükségünk, az, hogy „szabályozzuk a szervezet egészségét  . . . és megelőzzük a betegségeket” — írja a Food and Nutrition című mű. Az

Tovább olvasom »

Nevetsz Te eleget?

Azt mondják a nevetés gyógyít! Biztos így van, mert a stressz az viszont tudományosan bizonyítottan is betegít. Így hát nevessünk többet, bolondozzunk többet! Meglátod, észrevétlenül boldogabb leszel. Ha esetleg

Tovább olvasom »